Női fürdőruha, 1930-as évek
Fekete klottból varrott „szoknyás” fürdőruha, melyet Dr. Surányi Lajosné Mair Gréte viselt asszony korában, az 1930-as években. Felső része vállpántos, hegyesen kivágott, vállán 2-2 fehér gyöngyház gombbal
és kivarrt gomblyukkal zárul. Alja szoknyaszerű, két oldalán hasítékkal. Derékrészéhez belül - saját anyagából - nadrágot varrtak. Szélei fehér paszpollal szegettek, elöl, a mellkivágásnál és a szoknya részen fehér paszományzsinórral díszített.
A fürdőkosztüm a 19. században rendes női ruha volt némi módosítással: hosszú ujja volt, szalagcsokrok, fodrok díszítették. Illedelmes hölgy nem mutatkozott nyilvánosan fürdőruhában, vagy kerekes kabinban bevontatta magát a vízbe, vagy a partra érve azonnal egy bő fürdőköpenybe burkolózott, mely mindent eltakart.
1890-ben már a felsőrész rövid ujjú, a nadrágok térdig értek. A férfiak ujjatlan, esetleg kissé kivágott, térdig érő, testre tapadó trikót viseltek strandon, tornateremben egyaránt.
1908 körül a nők bő, „napfürdőző ingeket” hordtak. Ezek eleinte szolid hálóingekhez hasonlítottak, hosszú ujjakkal, de 1910-1911-ben már ujjatlan, kivágott vagy csak két vállpánttal összefogott modelleket ajánlottak a divatlapok.
A tízes években az úszónők felvették a férfiak trikóját, s hiába hadakoztak a jó erkölcsök őrei, a fejlődés megállíthatatlan volt.
A következő állomás az egyrészes, szoknya nélküli, vagy rövid tunikaként megjelenő, illetőleg nadrággal egybeszabott, a test vonalát jobban feltáró fürdőruha volt, amelyből a mai, egyrészes fürdőruhák eredeztethetők. A női test formáinak leplezetlen, teljes megmutatása, tehát a testre feszülő fürdőruha az 1930-as évektől vált divatossá. 1933-ban megjelent a kétrészes fürdőruha. Pesten az úttörő a sportos eleganciájáról híres Muráti Lili volt.
Bár a fürdőruha mind kisebbé vált, mégis úgy látszik, hosszasan mutogatni a testet még mindig kényelmetlen. 1927-ben egy új ruhadarab tűnt fel, a strandpizsama, egy kivágott, overallszerű nadrágruha.
A képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)
