December

A kis Jézus születése – Üvegképek Gelséről és Letenyéről

Részletek: Szülőkategória: 2021; Kategória: December

Üvegek hátuljára festett bibliai jelenet, mely a kis Jézus születését ábrázolja. A háttérben épület, előtte középen az újszülött Kisjézus fekszik bepólyálva a jászolban, kétoldalt Szent József és Mária térdepel imádkozó kéztartással, mögöttük állatok. Kerecsényi Edit a letenyei Jézus születése üvegképet darabokban, hiányosan találta egy padláson; a gelsei egy tömésfalú zsúpos ház szobájában a falon lógott. Eredeti fakeretük megsemmisült.

A 19. században a dél-zalai parasztházak jellegzetes vallásos tematikájú tárgyai voltak az üvegfestmények, melyek többnyire a tisztaszoba oldalsó falán lógtak, vagy a két ablak között álló sublót, illetve a sarokpad felett kaptak helyet. 15-20 üvegfestmény is lehetett egy-egy háztartásban, jól megfértek a vallásos és hazafias nyomatokkal, majd később a családi képekkel. Gyakoriságukra utal egy 1804-es hagyatéki leltár, mely szerint az elhunyt letenyei tanító lakásának falát 27 kisebb-nagyobb üvegkép díszítette. A 20. század első évtizedeiben még gyakoriak voltak, majd divatjuk megszűnt, jellemzően a szőlőhegyi pince falára kerültek ki, vagy a padlásra, a lomok közé. Az 1950-es években gyakran régiség- és műtárgykereskedők vásárolták fel őket.

A „hinterglas” (reverse glass, forított üvegfestés) technikával készült képeket üveglap hátoldalára festik, fordított sorrendben: a befejező vonásoktól a háttér, illetve alap felé haladva. A nyomtatás európai elterjedése előtt viszonylag olcsó sokszorosító eljárás volt. A technika ókori előzménye a két üveglap közötti díszítmény, de a középkorból, kora-újkorból is vannak emlékeink - vallásos és világi tematikával egyaránt. Népi elterjedése a 18. századtól jelentős, összefügg az ellenreformáció nyomán megnövekedett szentképigénnyel. Készítő központok üveghuták környékén alakultak ki, a legjelentősebb a cseh–osztrák határvidéken Buchers és Sandl települések voltak. Részben a készítők, részben a kereskedők és házalók terjesztették, de búcsújáró helyeken is be lehetett szerezni a vallásos üvegfestményeket.

Az üvegkép-festészet a felső-ausztriai Sandlban 1760-ban cseh bevándorlóknak köszönhetően honosodott meg, majd az 1800-as évek elejétől háziipari keretek között működött. Termékeik gyorsan terjedtek az Osztrák-Magyar Monarchia területén. A 20. század közepére hanyatló technikát a 20. század végén újra felfedezték, majd 2012-ben bekerült az ausztriai szellemi kulturális örökség nemzeti nyilvántartásába, „Hinterglasmalerei in Sandl” (Sandli üvegfestés) néven, mint hagyományos kézműves technika.

A Thúry György Múzeum két Jézus születése szentképe stílusjegyei alapján Sandl településen készült. A sandli export magyarországi jelentőségére utal, hogy a néprajzi gyűjtemény más üvegképeinél is a sandl-i származás valószínűsíthető, valamint más dunántúli és országos múzeumban is megtalálhatók az osztrák községben előállított szentképek. Jellemzőjük a tipikus ikonográfiai elrendezésen kívül a kevés, de élénk színhasználat. (Erdélyben és a Felvidéken is készültek üvegképek, de azok nem jutottak el a nyugati országrészbe; valamint egy zselici hutáról is tudunk, de ott készült tárgyakkal még nem találkoztam zalai múzeumokban.)