Thúry György Múzeum

Digitális gyűjteményünk

Thúry György Múzeum

Magyar Plakát Ház

Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.

Magyar Plakát Ház

Október

Gombos cipő Kiskanizsáról

nt60.76.1 2. IMG 2501 th„Gomboscipő”, „féregombos” cipő, Nagykanizsa (Kiskanizsa)
Néprajzi Gyűjtemény, ltsz. 60.76.1.1-2.

Fekete magas szárú női bőrcipő magas sarokkal, bőrtalppal, részekbe szabott fejjel, kemény orr-résszel. A külső oldalán 15 gyöngyházgombbal záródik.
Dallos Sándor cipész készítette Kiskanizsán 1940-ben. Akkoriban nagy divat volt a gombos cipő, melyet még az 1950-60-as években is hordtak. A második világháború után azonban már nem készítettek újat. Tulajdonosa télen vette fel, templomba, világos színű selyemharisnyával. Hat párat „szaggatott el” élete során.
Ilyen gombos cipője volt szinte minden jobb módú kiskanizsai lánynak és asszonynak az 1940-es években. „Vőlegénycipőként” is készült, azaz a vőlegény csináltatta a menyasszonyának jegyajándékként. Ezt a menyasszony először az esküvőn viselte, majd templomba, piacra is ebben ment. Télen inkább csizmában jártak, de volt, aki a gombos cipőt szebbnek, rangosabbnak tartotta, ezért télen is azt hordta.
A lábbeli a talpat, a lábfejet, a lábszárat vagy az egész lábat védő ruhadarab, mely a teljes öltözet, azaz a népviselet szerves része. Nagykanizsa környékén az 1870-es években az asszonyok ünnepnap színes, többnyire piros harisnyát, gombos kapcát és fél vagy magasszárú gombos cipőt húztak a lábukra. A gombos cipő az 1910-es években általánosan viselt lábbeli volt Kiskanizsán, de Zala megye többi részén is kedvelték. A hosszúszárú, (fél)magassarkú, oldalt gombolódó bőrcipő az ünnepi viselet tartozéka volt, melyhez külön fémből készült, kampós végű cipőgomboló is járt. Télen viselték, de inkább sárban és „félidőben”, amikor még nem volt nagy a hó. Gyakran készült menyasszonycipőnek, melyet az esküvő után még sokáig hordott tulajdonosa ünnepi lábbeliként. Az 1940/50-es években a „féregombos” cipőbe fehér vagy barna bolti pamutharisnyát húztak, melyet térd alatt kötöttek meg gumival. Ha nagyon hideg volt, tekerőkapcával bélelték. 
A 20. század első felében még mezítláb járt mindenki, de nem csak hétköznap, hanem ünnepnap, templomba is. Csupán aratáskor védték a lábukat bocskorral.

 Kunics th  nt60.76.1 2. IMG 2502 th  nt60.76.1 2. IMG 2503 th
Szollár László és Polai Katalin esküvői képe.
Nagykanizsa (Kiskanizsa), 1929
A menyasszony „féregombos” cipőt visel.
 nt60.76.1 2. IMG 2508 th  nt60.76.1 2. IMG 2509 th
„Gomboscipő gombolója” az 1920-as évekből, Zalaújlak. Ltsz. 89.11.10.
Kovácsoltvasból készült cipőgomboló Letenyéről, 1930-ig használták. Ltsz. 92.7.7.
Vasdrótból hajlított cipőgomboló, Nagyrécse. Ltsz. 94.6.8.
 nt60.76.1 2. IMG 2511 th  nt60.76.1 2. IMG 2507 th

 

Összeállította: Gyanó Szilvia
Restaurátor: Pulai Attila
Fotó: Hohl Zoltán

A hónap műtárgya

Thumbnail A juharfából készített borotvatok fedele három részből áll, „furfangos” módon zárható és nyitható. Fedőlapja és oldalai művészien, piros és fekete spanyolviasz...
Bővebben itt: Május  

A hónap festménye

Thumbnail Egry József: Napba néző 1933(papír, olaj 58x47 cm) (TGYM...

Múzeumi képeslapok

kepeslapA képeslapok 80 Ft-os egységáron megvásárolhatók a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.)

Galéria

mozaikmuzeumtura logo

NMI logo

Szeretettel várjuk kiállításainkon, programjainkon!

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.