Az ametiszt összes kvarcváltozatok közül a legkedveltebb, amulettként régen is viselték. Azt tartották róla, hogy hordozóját megvédi a részegségtől. Görög neve is ez: amethüsztosz, jelentése nem részegítő. A józanság, értelem, tiszta gondolatok köve, amely megvéd a mérgektől is. Az ametiszt nagy becsben tartott kő, amelynek már őseink is védelmező, gyógyító erőket tulajdonítottak.
Az ametiszt lényegében a kvarc ásványnak az ibolyaszínű változata, kémiai neve szilícium-dioxid (SiO₂). Színezetét a mangán, illetve a vas-titán adja. Tiszta állapotban drágakő. Hidrotermális eredetű, repedések, üregek falán található az ametiszt prizma- vagy piramis alakú kristályai. Igen kemény, rideg, nem hasad, hanem törik. Az üveget jól karcolja, 7-es keménységű, vegyileg ellenálló, általános oldószerekben nem oldódik. Sűrűsége 2,66 g/cm³. Keménysége elég tartóssá teszi ahhoz, hogy gyűrűkben, karkötőkben, fülbevalókban, medálokban, bármilyen ékszerben használják. Megmunkálása hasonló a többi kvarcéhoz, de féldrágakő változatát a briliánshoz hasonlóan sokszöglapocskásnak köszörülik, hogy jobban ragyogjon.
A lila árnyalataiban, az egészen világos ibolyaszíntől a sötét kékesliláig sok árnyalatban fellelhető. Az alig észrevehető, halvány színtől a szinte átlátszatlan liláig. Népszerűségének oka részben az is, hogy széles színválasztékban létezik. Az ametiszt lila színének intenzitása a kristály egyes részein változhat. Ezeket a „színzónázásnak” nevezett színváltozatokat az okozza, hogy a kristálynövekedés különböző szakaszaiban eltérő mennyiségű vas épül be a kristályba. Az ametiszt legsötétebb színe akkor alakul ki, amikor a legnagyobb mennyiségű vas kerül a növekvő kristályba. Az egységes színű drágakövek a legkeresettebbek, legértékesebbek. A különböző színintenzitású zónák mindegyike egy fa növekedési gyűrűihez hasonló időintervallumot rögzítenek a kristály növekedésében. 
A tűző napon kifakul, elveszti jellegzetes lila színét.
Többnyire telérekben, kőzeterekben vagy az ún. ametisztmandulákban található. Ilyen mandulák nagy mennyiségben találhatók Brazíliában. Külföldi lelőhelyei vannak még Uruguayban, Mexikóban, Kanadában, valamint Szibériában. Hazánkban Gyöngyösoroszi és Telkibánya mellett fordul elő.
A hónap műtárgyaként bemutatott két ametiszt a mai Romániából, Kohóvölgyből és Erzsébetbányából (Máramaros megye) került elő, a múzeum régi anyagából származnak. Múzeumba kerülésük pontos körülményei nem ismertek.
A nagyobb méretű ametiszt kován csak néhol lehet felfedezni halványlila kristályokat, mérete 20x11 cm, súlya 2,4 kg. A kisebbik méretű, élénkebb lila ametiszt 4x2,5 cm nagyságú és 33 gr.

Írta és összeállította: Szmodics-Tugya Beáta történész-muzeológus, archeozoológus 
Fotó: Hohl Zoltán; közreműködött: Várnagy Veronika